Csehbánya

Weboldal

Városlőd és Csehbánya között csaknem félúton, alig száz méterre a bekötőúttól találhatók a hajdani Hölgykő várának nyomai. A várat, mely a bakonyi erdőispánság egyik székhelye volt, először 1321-ben említik az oklevelek. Utolsó várnagya valószínűleg Giczi János volt. Nagy Lajos 1378-ban kelt oklevele már arról tesz említést, hogy a várat a Karthauzi szerzetesek kapták meg lebontásra a királytól. Köveiből épült fel a városlődi karthauzi kolostor. A hajdani várból ma már csak egy ciszterna nyomai láthatók. A sziklafalon emléktábla idézi az első bakonyi erdőispánságot.

Az Újtelep és a Fő utca közötti erdőben bújik meg egy kis kápolna, Mária tiszteletére épült búcsújáróhely. Búcsúkor, szeptember 12-ét követő vasárnapon ma is sokan zarándokolnak a kápolnához.
A kis községnek nincs és nem is volt temploma, ezért a mi kis kápolnánk nagy értéket jelent nekünk. Ez a kápolna a veszprémi püspökség tulajdonát képező épület volt 1856-ban.
A legenda szerint, és az évszázad elején még életben volt csehbányai lakosok elbeszélése alapján a kápolna épülete a következő történet szerint jött létre:
Egy erdész egy alkalommal éjjel eltévedt, nem talált haza, ezért Istenhez fohászkodott segítségért. Nemsokára fényt látott messziről. Elindult a fény irányában. A fényhez közeledve látta, hogy tűz ég ott, az világított. A tűz mellett átmelegedett, utána már tájékozódni is tudott, és szerencsésen hazatért.
Az erdész hálából egy Szűz Máriát ábrázoló szentképet vésetett egy, a tűz helye mellett álló fába.
Később a fa mellé egy fakereszt is került. A fakereszt helyére 1905-ben Rovenszki Ferenc kőkeresztet állítatott. A kereszten ma is rajta van egy Mária kép. A tűz helyén pedig Csehbánya község lakossága a segítő Szűzanya tiszteletére felépítette a mai kápolnát.